A következő címkéjű bejegyzések mutatása: édesség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: édesség. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. május 14., szombat

Egy esős nap margójára

Ez a májusi hétvége véletlenül sem úgy indul, mint egy kellemes májusi hétvége. Habár mi piaccal kezdtünk, ami viszonylag jó hangulatot teremtett, mégis ez az egész napos lotyogás, kiakasztó egy idő után. Kivételesen ahhoz a fegyverhez nyúltam, hogy süssünk valami sütit, mert más nem segít.
Valami almásat akartam, mert sok almám van éppen, és rá is akadtam a GoodFood 2012/júliusi számában erre a kis fincsiségre. A fehér lisztet lecseréltem némi rostdúsabb megoldásra, így még megnyugtatóbb beleharapni a kész sütibe :). Tojás és tej mentes, így teljesen vega étrend kompatibilis édesség.

Almás-répás-mazsolás süti

Összekeverünk 5 ek. növényi olajat, 140 g barna cukrot, és 4 ek. narancslevet. Szerintem almalé is jó, én most egy folyósabb lekvárt használtam, mert nem volt narancsom, így is tökéletes lett. A recept szerint 225g lisztet használunk, én 100g zablisztet, 100g teljes kiőrlésű tönkölylisztet és 25 g kukoricalisztet kevertem össze, 1 ½ tk. sütőporral, ½ tk. sóval, 1 tk. őrölt fahéjjal, majd a kétféle keveréket egybedolgoztam. Hozzáadunk még 140 g reszelt répát, egy közepes almát szintén lereszelve, 50 g tökmagot, és 80 g mazsolát. Egy kisebb tepsiben 160-180°C-on 45-60 percig sütjük, tűpróbáig.




Rácson hagyjuk kihűlni, de már langyosan majszolhatjuk is. Szaftos, rostdús, nem túl édes és rettentő gyorsan összeüthető sütemény ez, pont ilyen borús napokra való. Meleg teával az igazi.Jó étvágyat! :)

2016. május 11., szerda

Eszter egészségtára 4.

Vannak elmaradásaim a rovattal kapcsolatban, véletlenül sem arról van szó, hogy Eszter tétlenkedne hétvégente :). Igazán nyughatatlan tálentum a diétás finomságok terén, szerencsére velem is megosztja tapasztalatait. :)
Családi nagy kedvenc a palacsinta. Régebben anya képes volt 3 liternyi palacsinta tésztát bekeverni, sütöttem vagy 2 órán keresztül, és estére semmi nem maradt belőle :). Anya palacsinta tésztája egyébként utánozhatatlan, hiába csinálom ugyanúgy, sose lesz olyan íze.
Ezért Eszter bölcsen  teljesen másképp alkotta meg a maga palacsinta verzióját, mindannyiunk örömére :)

Zablisztes-lenmagpelyhes reform palacsinta

  1. Hozzávalók:
a.    250 g zabliszt
b.    2 ek lenmagpehely
c.     4 tojás
d.    ¾ liter tej
e.    2 cs. Vaníliás cukor
f.     3 ek nádcukor
g.    1 cs. Só
h.    Töltelékhez: 1 banán és 1 kiskanál nutella
                Elkészítés:
 .             Üssük a tojásokat egy nagy keverőtálba, adjuk hozzá a sót, a cukrot és a vaníliáscukrot. Habverővel keverjük össze úgy, hogy homogén legyen, nem kell habosnak lennie.
a.            Adjuk hozzá a tejet, kicsit keverjük össze a habverővel, majd adjuk szépen lassan hozzá a lisztet és habverővel keverjük ki a tésztát simára és homogénre.
b.            Pihentessük a tésztát 1-1,5 óráig. Ellenőrizzük a tésztát és ha nagyon sűrű, adjunk hozzá egy kis szénsavas ásványvizet. Akkor jó a tészta, ha krémes állagú, de nem vízszerű - ezt nehéz megmondani, de ha nagyon sűrű túl vastag lesz, ha nagyon híg, akkor meg szétesik sütés közben a tészta. Ez menet közben is kiderül, próbálgassuk sütéskor, mikor a legjobb a tészta állaga.
c.            Melegítsük elő a palacsintasütő formát és kis olajon mindkét oldalán süssük meg a palacsintákat.
d.            Töltelék: egy kanál nutellát kenjünk el egy csíkban a szétterített palacsinta közepén, majd a tetején oszlassuk el az összetört banánt. Hajtogassuk fel a palacsintát. És voilá… Nyamnyam.

e.            Tipp: a tej mennyiséget lehet felezni vagy teljesen zabtejjel/szójatejjel/kókusztejjel, stb helyettesíteni, így a laktóztól és a kalóriáktól is szabadulhatunk egyszerre. A tészta állaga ebben az esetben megváltozik, sokkal vízszerűbb lesz - ügyeljünk arra, hogy ne higítsuk túl. Ezek a palacsinták általában emiatt vastagabbra, merevebbre sikerülnek.


Photo by Eszter

2016. április 5., kedd

Ami a hűtő alján maradt - maradéksüti: céklás-cukkinis egészségpite
Eszter egészségtára 3.

Mint látható a családunk erőteljesen édesszájú, de nem csak ezért jelentkezik Eszter egy újabb sütivel.
Szerintem sokunknak ismerős (főleg nőknél, de azért pasiknál sem ismeretlen a dolog), hogy munka után hazaesve csak valami rágcsálni valóra vágyunk. Sokszor édesre, hogy pótolja a kitikkadt agyunk cukor háztartását. Ilyenkor lehet a legnagyobb rohamfalásokat elkövetni, aminek káros hatásait mellőzendő, érdemes ilyesmi sütit sütni, ami egy jó darabig megoldja a nasi égető kérdését :)
Az előző kukoricalisztes pitét kipróbáltam, nekem nagyon ízlett, ez is biztos isteni! :)

Hozzávalók:
  • 3 közepes tojás
  • 3 ek. nádcukor
  • 3 cs. vaníliás cukor
  • 100 g vaj
  • 100 g fehérliszt, 150 g zabliszt, 50 g kukoricaliszt
  • 1 cs. sütőpor
  • kb. 1 dl tej
  • 100 g étcsokoládé feldarabolva apró darabokra
  • 2 nagy cékla lereszelve
  • 1 kis cukkini lereszelve

Elkészítés:

  1. Elkészítjük a kevert tészta alapot: habosra felverjük a feltört tojásokat a vaníliáscukorral és a nádcukorral. Majd hozzáadjuk az mikróban enyhén megolvasztott vajat. Ezt is habosra keverjük habverővel. Ezt követően még szárazon hozzáadjuk a kimért lisztekhez a sütőport és összekeverjük. Majd a liszt mixet szépen lassan hozzáadjuk a tojásos masszához. Ha sűrűsödik, adjuk hozzá a tejet is. Annyit adjunk hozzá, hogy krémes állagú maradjon a süti tésztánk!
  2. A lereszelt cukkinit és a céklákat a csokireszelékkel összekeverjük, majd kanállal szépen lassan hozzáadagoljuk és kézzel elkeverjük a masszával.
  3. A kapott eredmény: rózsaszín massza :) Ezt beleöntjük sütőpapírral kibélelt tepsibe és egyenletesen eloszlatjuk.
  4. Előmelegített sütőben 185 fokon (légkeveréses) kb fél óra alatt megsütjük.
  5. Bon appetit!
a bizarr massza :) photo by Eszter

a kész guszta süti :) photo by Eszter

2016. április 1., péntek

Chihiro töltött bucija

Hugom unszolására, végre sikerült megalkotnunk azt a bucit, amit Chihiro rágcsál az egyik jelenetben az erkélyen ülve. Aki látta a Chihiro Szellemországban mesét, biztos, hogy megkívánta tőle ezt a vacsorát. A tészta könnyű, foszlós, a töltelék benne krémes, és édes, ki ne szeretné az ilyet? :)

az ominózus jelenet :)

Töltött buci (Anpan japánul, „an”-mint édes babkrém, „pan”-mint kenyér)

Először is a bakrémet kell előtte nap megcsinálni hozzá. Ez először furcsának tűnhet, hogy babból készítünk édes krémet, de szegényebb idősebb generációk még emlékezhetnek rá, hogy pl. gesztenyepüré helyett készítettek babból krémet, az íze valóban nagyon hasonló.

Szóval 200 g száraz adzuki babot bő vízben felforralunk, majd leszűrjük, újból felforraljuk, majd ismét leszűrjük. Ennek a műveletnek a lényege egyrészt a különböző szennyeződések eltávolítása, valamint japánok állítása szerint a kesernyés íz csökkentése. Én még nem tapasztaltam, hogy a bab kesernyés lenne, de mindegy. Ha ezzel meg vagyunk 700mL vizet öntünk a babra és kis lángon főzzük, amíg a bab megpuhul. Nekem mindig kell hozzá pluszban önteni mire elég jó puha lesz, vigyázzunk, nehogy leégjen, mert kárba vész az egész! Ha a szemek megpuhultak, és még nagyjából egyben vannak, öntsük le a felesleges vizet. Ha már szét is estek a szemek, akkor sem kell aggódni, fedő nélkül főzzük egy darabig, hogy sűrűsödjön. Adjunk hozzá ízlés szerint vaníliás cukrot, vagy vanília kivonatot, valamint 180 g cukrot. Kevergetve főzzük tovább, mivel a cukor miatt még könnyebben leéghet.
Kb. 20 perc után levehetjük a gázról, és még melegen fém szűrőn keresztül passzírozzuk át a keverékünket. Ez azért fontos, mert csak így lesz teljesen homogén a krémünk, megszabadítjuk a babhéjaktól. Ezzel készen is vagyunk, ha esetleg még mindig túl vizes lenne, főzhetjük még kicsit, de vegyük számításba, hogy ha lehül a krém még sűrűsödik! Hagyjuk éjjelre hűlni!

Másnap a tésztához keverjünk össze 500 g lisztet 100g cukorral, 1 tk. sóval, 1 cs. szárított élesztővel. 100ml tejet és 100 ml vizet langyosra melegítünk, és hozzáadjuk a száraz keverékhez 2 szobahőmérsékletű tojással. Végül 70 g szobahőmérsékletű vajat is hozzáadunk, és alaposan összegyúrjuk a keveréket. Ha egy picit ragad a tészta az nem baj, de ne legyen teljesen mászkos! 1 órát kelesztjük, majd átgyúrjuk, és újabb fél órát kelni hagyjuk. Utána 16 egyenlő részre osztjuk, kis golyókat formázunk. körré nyújtjuk, és a közepébe kb. evőkanálnyi krémet helyezünk, és óvatosan bezárjuk a kis tészta korongot a krémen, jó alaposan. a kész bucikat hagyjuk még egy fél órát kelni, megkenjük tojással, majd 180°C-os sütöben kb. 20 perc alatt szép aranybarnára sütjük.

Photo by Eszter :)


Lehet bármilyen más töltetékkel is készíteni, lehet csokit rakni bele, keményebb szilvalekvárt, vagy ízeket, mi marcipánnal próbáltuk ki, isteni volt úgy is, bár édesebb, mint a babkrém. Reggelire is kiváló, de uzsonnára is. Kicsit hosszadalmas elkészíteni, de megéri hétvégén belevágni! :)


Meshi agare!! (Jó étvágyat! )

2016. február 25., csütörtök

Eszter egészségtára (2.)

Eszter megint alkotott egy isteni, diétába illeszthető, gluténmentes finomságot. Fogadjátok szeretettel! :)

Kukorica-pite málnával és étcsokival

Hozzávalók egy közepes tepsihez (6 főre):
  • Kukoricadara (1 bögre kb. 150g)
  • Tej (1,5 bögre kb. 4 dl)
  • víz (1 bögre kb. 3 dl)
  • 6 cs. vaníliás cukor
  • 1 cs. só
  • 100 g vaj (nem margarin!)
  • 100 g jó minőségű étcsokoládé
  • 250 g kukoricaliszt
  • 100 g zabkorpa
  • 1 sütőpor
  • 2 maroknyi (fagyasztott) málna
  • 1 nagykanál méz
  • 3-4 tojás
  • 1 kis pohár natúr joghurt
  • Sütőpapír

Elkészítés ideje: kb. 30 perc, sütés kb. 30 perc.
Nehézség: könnyű

Elkészítés:
  1. Főzzünk a kukoricadarából, tejből és 1 bögre vízből kukoricakását. Ennek elkészítése nagyon egyszerű: egy edénybe öntjük az 1 bögre kukoricadarát, a 3 cs. vaníliás cukrot, a másfél bögre tejet és egy bögre vizet. Gázon felforraljuk, két percig főzzük. Addig kell főzni, hogy ne legyen benne kemény darabka. Az állaga ha nagyon sűrű, adjunk még hozzá egy kis vizet. Ha kész. húzzuk le a gázról és tegyük vízbe, hogy minél hamarabb lehüljön. Ha már langyos, kockázzuk bele a 100 g vajat és keverjük el benne, míg az egész fel nem olvad.
  2. Egy tálba üssük bele a tojásokat, adjunk hozzá egy csipet sót és 3 cs. vaníliás cukrot. Ezt verjük fel habverővel habosra. Majd adjuk hozzá a kihüllt kukoricadarás-vajas masszát és a mézet és habverővel jól keverjük össze. Mérlegen még szárazon keverjük össze a kukoricalisztet, a zabkorpát és a sütőport. Majd ezt is adjuk a masszánkhoz.
  3. Keverjük meg a masszát és ha nagyon sűrű adjuk hozzá a joghurtot. Majd ha a tésztánk összeállt és szép sima a felszíne, adjuk hozzá a lereszelt étcsokit és ezt is jól keverjük el.
  4. Béleljük ki a tepsit sütőpapírral és melegítsük fel légkeveréses sütőnket 180 fokra. Öntsük szép egyenletesen a masszát a tepsibe. Végezetük szórjuk meg a fagyasztott málnával a tetejét és nyomogassuk enyhén a tésztába. Kb. fél óra alatt kész.





Egyetlen baj van ezzel a süteménnyel, hogy nem az én konyhámban készült el, így egyelőre csak a nyálamat csorgatom, de amint lesz időm szerintem elkészítem. Próbáljátok ki ti is!

2016. február 23., kedd

Indiai stílusú tejberizs

A Távol-kelet keleti csücskében, ha azonnal el akarjuk vágni magunkat, próbálkozzunk be a tejbe rizs készítésével. Ott a rizst a legszentebb ételként kezelik, mint mi a kenyeret körülbelül, a tejben főzés rettenetes és tisztátalan műveletnek minősül.
Azonban ha kicsit kevésbé megyünk keletre Indiában a tejet nagyon sokféleképpen, változatosan használják fel, tekintve, hogy a tehén a hinduk szent állata, nem eszik meg, viszont a sok tejjel valamit kezdeni kellett, nem beszélve arról, hogy kitűnő fehérje forrás.
Nem tudom, hogy tejberizst konkrétan készítenek e, még nem találkoztam vele, de ha főznének valami hasonló ételt tudnék elképzelni.

Kb. 100 g ragacsos rizst áztassunk be vízbe minimum fél órára, de ne többre, mint 2 órára. Lehet rendes rizst is használni, akkor 15-20 perc is elég az áztatáshoz. Ezt a technikát a japánoktól lestem el, hasonlóan, amikor a bableveshez beáztatjuk a babot, itt is jelentősen lecsökken a főzési ideje a rizsnek, ha beáztatjuk előtte. 
Öntsük le az áztató levet, majd annyi vízzel kezdjük el főzni amennyi éppen ellepi. Adjunk hozzá vaníliás cukrot, valamint 6-7 kardamom hüvely magját 5 deka cukorral eldarálva. Ha elfővi a vizet, akkor tejjel pótoljuk. Ha vegán valaki, vagy még keletiesebb akar lenni kókusztejjel is dolgozhat.
Hozzáadunk még egy kevés őrölt gyömbért, valamint fél teáskanál kurkumát. Ettől szép sárga lesz a színe. Az indai édességek zöme elképzelhetetlen kurkuma és kardamom nélkül. Kb. 20-25 perc alatt puhára főzzük a rizst, ha ragacsos rizst használtunk, akkor eddigre szép átlátszóak lesznek a szemek. Kedvünkre gazdagíthatjuk az utolsó 5 percben bármilyen aszalt gyümölccsel, én aszalt szilvát, pár szem aszalt barackot, vörösáfonyát használtam, hogy kicsit színesebb legyen. Ha kész, kis tálkákban mandula szeletekkel, aszalt gyümölccsel díszítve tálaljuk.

sajnos nemigen jön át a sárga szín...


Hidegen is, melegen is egyaránt isteni csemege, nincs is jobb egy péntek esti lazuláshoz ennél. Én másnap reggelire is ezt ettem :).


2016. február 16., kedd

Valentin napi torta

Idén, mivel szigorúan fogalmazva diétázom, lazábban fogalmazva csak odafigyelek, hogy mit eszem, és mennyit, nem nagyon eszek süteményeket (psszt... azt a fánkot nem látta senki…).
Valentin nap alkalmából viszont muszáj volt tortát sütnöm, mert rettentően érdekelt már egy ideje, hogy hogyan kell mousse-t csinálni. Hát így:

Kávé mousse-os csokitorta

A tésztához megolvasztunk 150 g étcsokoládét 100 g vajjal vízfürdőn. Szétválasztjuk 3 tojás sárgáját a fehérjétől. A sárgákat egyenként a langyosra hűlt csokiba keverjük. 8 g holland kakaóport beleszitálunk, elkeverjük. A tojások fehérjét 100 g cukorral fényesre, keményre verjük, és a csokoládés keverékbe forgatjuk több részletben. 23 cm-es tortaformában 180°C-on 25 percig sütjük .

A kávé mousse-hoz 2 tojás sárgáját 100 g cukorral habosra keverünk, majd 12 g keményítőt elkeverünk benne, majd 160 mL langyos tejet adunk hozzá. Kevergetve közepes lángon pudingot főzünk belőle. Hozzáadunk egy löttyintésnyi vanília aromát, és 4 g instant kávét. 5 g zselatint 2 kanál hideg vízben beduzzasztjuk 10 perc alatt, majd felmelegítjük, hogy a zselatin feloldódjon. Ha a pudingban feloldódott a kávé, és langyosra hűlt hozzáadjuk a zselatint, és beleforgatunk 2 dl keményre vert tejszínhabot. A kihűlt tésztára simítjuk, és legalább 2 órára hűtőszekrényben pihentetjük. Kakaóporral megszórva (vagy anélkül) tálaljuk. A tésztában nincs liszt, ha a pudingot kukorica keményítővel készítjük, glutén érzékenyeknek is kiváló.

A végeredmény :)


Isteni, bombabiztos recept, a süti nem lesz édes, viszont elég tömény, így be lehet osztani több napra is :). Majd nyáron kipróbálom a málnás, vagy a citromos mousse-t is, mert ez a konzisztencia elképesztő :).


Folyt. köv.

2016. február 11., csütörtök

Vendég író a blogon!! / Eszter egészségtára

Felkértem húgomat, Esztert, hogy ugyan írjon már a blogra, mert annyira jó receptjei vannak. :) Azonfelül sokkal-sokkal régebb óta űzi az egészséges életmódot, így tapasztaltabb. Nem utolsó sorban pedig kertes házban van szerencséje lakni, egy igen jól felszerelt konyhával, így több esélye és lehetősége van egészséges, rost dús, kalória szegényebb ételeket főznie. Fogadjátok sok szeretettel az első receptet!

Különleges lisztkeverékes citromos muffin
Hozzávalók 12 db közepes muffinhoz:
  • 2 közepes citrom leve és reszelt héja
  • 3 közepes tojás (M)
  • 2-3 ek. (nád)cukor
  • 100 g teavaj (a lényeg, hogy ne margarin legyen)
  • 2 cs. vaníliáscukor (ez elhagyható, vagy pótolható vaníliaaromával, ha nem akarunk sok cukrot a muffinokba)
  • 1 cs. sütőpor
  • 1 pohár 150g-os natúr joghúrt vagy kefír vagy görög joghurt
  • liszt: összesen 350 g → ¼ hajdinaliszt, ¼ tönköly teljes kiőrlésű liszt, ¼ zabliszt és ¼ sima liszt, hogy a sütőpor hasson (ezeket lehet helyettesíteni rizsliszttel vagy kukorica liszttel is akár, a lényeg, hogy a fehér lisztet helyettesítsük mással) Tipp: ha nincs otthon éppen különleges liszt, de van daráló a polcon, olcsóbb ledarálni a zabpelyhet és máris kész a zabliszt! Hajdina lisztet is lehet darálni, de az nem lesz elég finom szemcséjű, jobb a bolti.

Elkészítés:
A tojásokat beleütjük egy keverőtálba, majd hozzáadjuk a vaníliáscukrot és a cukrot. Ezeket habverővel jó habosra kikeverjük, ez minden kevert tészta titka! Ne kapkodjuk el, ezt türelmesen végig kell várni. Majd hozzáadjuk a vajat, amit én 30 mp-re be szoktam rakni a mikróba, hogy ne legyen nagyon kemény, de nem szabad felolvasztani sem.
Ezt tovább keverjük a habverővel, míg szépen el nem keveredik a vaj.
Közben a liszteket és a sütőport szárazon összekeverjük. A citrom héját a tojásos-vajas masszához adjuk. Majd kifacsarjuk a citromok levét.
A tojásos masszához adjuk a sütőporos lisztkeveréket. Ezt óvatosan összekeverjük, majd hozzáadjuk a joghurtot. Megint óvatosan összekeverjük. Végül hozzáadjuk a citromlevet is.
Habverővel habosra keverjük az így megkapott tésztát.
Ezalatt légkeveréses sütőnket 185 fokra melegítjük és kibéleljük a formákat a muffin papírral.

A tésztát elosztjuk szépen a formákban, majd kb. 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.

Észrevétel: ez a muffin nem lesz olyan könnyed, mint a hagyományos fehér lisztből készült, de beltartalma sokkal jobb és diéta mellett is ehető 1-1 db reggelire.




Szerintem a kép mindent elárul :) Aki fogyózik az tudja, hogy minden olyan édesség, ami megengedett, az nagy öröm tud lenni :) Én ki fogom próbálni az biztos.

Folyt. köv.

2014. október 20., hétfő

Pitékkel tarkított, illatos ősz 2.

A következő pite, ami soron következik, egy szintén nagy klasszikus… természetesen nem hazánkban, hanem Angliában és Amerikában. Az az igazság, hogy ha valami olyan pitét találunk, amiről messziről szaglik, hogy talicskányi kalória van benne, kb. annyi amennyi egy szénbányászt is elműködtetne egy napig, akkor szinte biztos, hogy a gyökereket Angliában kell keresni. Fogalmam sincs, hogy hogyan képesek ennyi tömény desszertet enni, még akkor is, ha én is azt vallom, hogy a zsiradék a jó ízek lelke. Legalábbis a luxus ízeké. Na de mindegy.

Következzék a Banoffee Pie!

A Banoffee egy rafinált ötvözete a banánnak és a toffee-nak vagyis a karamellnek.
A pitéhez először is egy nagy konzervdoboznyi sűrített, cukrozott tejet kell megkaramellizálni. Nos, ha valaki Szegeden talál nekem konzerves sűrített tejet a város határon belül, akkor visítson, mert én nem tudok róla. Ennek hiányában fogtam 3 tubus sűrített tejet, belenyomtam egy alaposan kifertőtlenített befőttesüvegbe, jó szorosan folpackkal lezártam, és annyi vízben főztem órákon keresztül, amennyi a sűrített tejet ellepi, de a szájáig nem ér a csöbörnek. Ha elnyerte a megfelelő karamelles színt, akkor kivesszük, és lezárva hagyjuk kihűlni.
Fél zacskónyi vajas kekszet (kb. 10 dkg) ziplock zacskóban morzsásítjuk sodrófa segítségével, és összekeverjük annyi olvasztott vajjal, hogy marékra fogva egy adagot egybe maradjon a „tészta”. Belenyomkodjuk a pite formába, és ropogósra sütjük. Ha szobahőmérsékletűre  hűlt, rákenjük a karamellkrémünket, rászelünk annyi banánt, hogy szépen kitöltse a pitét, folpackkal bevonjuk és hűtőbe tesszük, amíg a krém valamelyest megszilárdul. Utána jöhet a tejszínhab, és a nagy zaba.

Na most. Ebből a sütiből nem lehet egy szeletnél többet enni egyszerre. Elképesztően tömény, de sajnos (vagy nem sajnos) kegyetlenül finom is.
A másik, hogy először karamellizáltam így sűrített tejet, és gyanítom, hogy mivel a türelmem fogyott két óra után, nem hagytam eléggé megkaramellizálódni. Aminek ez lett az eredménye:




A morzsalékot átjárta a szósz, így kanalas süti lett belőle, de meg kell valljam, hogy sokkal megnyugtatóbb volt így enni. Nem kellett aggódni a szeletelés, meg az adagok miatt se :). Mint valami amerikai Somlói-galuska verzió.

Viszont így utólag visszatekintve, nem csoda, hogy kissé elhíztam, ilyen pitéken élve csak erőteljes mozgással lehet ezt elkerülni :). Azért egy-kétszer az életben mégiscsak érdemes csinálni ilyet, szívfájdalmak, és borús napok kezelésére kiváló. :)

2014. október 14., kedd

Pitékkel tarkított, illatos ősz! 1.

Ha az asztalon heverne egy tábla csoki, és  mellette ott lenne az asztalon egy tál sütemény, biztos, hogy a süteményre rabolnék rá. Ez a gyökerekből fakad, otthon nem nagyon volt csokoládé, maximum sütibe való, de sütemény az szinte mindig volt, hála annak, hogy asztmás gyerek voltam, majd pár évre rá kaptam még három kistestvért, akiket édesanyám főállásban nevelt velem együtt, és volt ideje sütni. Így aztán elkerülhetetlen, hogy én is nagy süti sütővé váljak. Ennek két fő hátráltató tényezője van (az mellékes, hogy idő, meg a súlyomra vigyázni kéne :) ). Egyrészt nincs jó sütőm, másrészt hiányos a tudásom.
Ez utóbbit tematikus önokítással szokásom gyógyítani. Miszerint bizonyos időszakokban ráfekszek egy fajta sütire és addig gyártom, amíg azt nem érzem, hogy megfelel a minősége.
Tavasszal és nyárba fordulóan a sajttorta volt terítéken. Ezért is született itt már egy szamócás cikk, de emellett készült még egy pár, nem sok változtatással, de emberem nem nagyon panaszkodott a sajttorta dömping miatt :).
Őszre pedig a pite gyártást terveztem be. Kissé hadilábon állok az omlós tésztával, folyton idegesít, hogy nem vagyok elég gyors a morzsolgatás közben, ettől aztán tényleg lelassulok, és nem lesz ropogós, morzsálós a tészta. De ennek most véget vetek! Jöjjenek a piték! Kezdtem rögtön a sok éve dédelgetett csokis pitével. 

Csokoládés pite (Sorted Food)

tészta: 250 g hűtő hideg liszt, 125 g hűtő hideg vaj, 90 g cukor, 1 tojás
töltelék: 370 g  minél nagyobb százalékú étcsokoládé, 400 mL tejszín, 25 g méz, 85 g vaj

A trükk mindenképpen az, amikor az ember omlós tésztát készít, hogy nem csak a vajnak kell hidegnek lenni, hanem effektíve mindennek: a lisztet is beteszem pár órával előbb a hűtőbe, van hogy még a tálat is, amibe csinálni fogom. Biztos, ami biztos. Attól függ mennyire vagyok meditatív állapotban az omlós tésztához :). A kéznek sem árt egy hideg vizes kezelés előtte.
Szóval vaj+liszt gyorsan elmorzsolgatjuk, lehetőség szerint gyorsan, és homogénen, hozzá csapjuk a cukrot is (újabb csapda! Nem, NEM szabad a cukorral együtt morzsókázni, elvizesíti az egészet és hát… cseszhetjük), majd a tojást is, éppen elkavarjuk a morzsalékban, majd az előre odakészített folpack lapra borítjuk a keveréket óvatosan és a folpackkal együtt, bebugyolálás közben nyomkodjuk egy tömbbé a tésztát. Hűtőbe dugjuk fél-1 órára minimum. Kinyújtjuk lisztezett munkalapon, majd normál piteformába simítjuk. A kilógó tésztát kis ráhagyással levágjuk a széléről. Sütőpapíron nehezéket helyezünk a pite tésztára (nekem van egy zacskó babom erre a célra), megsütjük 200°C-on.
Közben felforraljuk a tejszínt, és az apróra vágott csokira öntjük, és addig kavargatjuk a keveréket, amíg szép fényes, kellemesen sűrű konzisztenciát kapunk. Belecsorgatjuk a mézet, tehetünk bele kis fahéjat, vagy mogyorót, diót, lehet variálni a tölteléket, én jelenleg csak a mézet raktam bele. A kihűlt tésztára öntjük a keverékünket, és mehet a hűtőbe, addig amíg gyönyörűen megszilárdul. Meleg vízzel kezelt késsel vágjuk szeletekre tálaláskor!




Fel kell készülni rá, hogy ez egy kalória bomba (mint szinte minden angol édesség), elég tömény, így egyszerre nem lehet belőle több szeletet megenni. Cserébe viszont jó pár napig rá lehet járni munka utáni jutalom sütiként :). Hát nem gyönyörű?!


Megjegyzem, hogy innentől még bőven van mit fejlődnöm, az egyenletes tészta kibélelésen át, a szép szélekig, valamint a homogénebb tészta kialakításában... Folyt. köv.! :)

2014. június 17., kedd

Szamóca, szamóca, szamóóca…

Habár lassan vége a szezonnak, mégis megosztom ezeket a sütiket veletek, ha mást nem jó lesz jövőre ötletnek.
Sajnos a munkahelyi költözés eléggé megakasztott a mindenféle bloggal kapcsolatos dolgokkal, erre a hőség is rátett egy lapáttal. Vagyis nem volt fotózni valóm, nemhogy írni való időm, de azért akad egysmás, amit illik pótolnom.

Az első az én ultimate laktózmentes sajttortám egy kis csavarral.


Mivel párom laktóz érzékeny sokszor igazi kihívás valami olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi a finomságok elkészítését, de ő se lesz rosszul. Bevált remek módszerem a sajttorta esetében, hogy veszek kb. 1 kilónyi laktózmentes tejfölt (azt senki nem mondta, hogy olcsóbb is lesz, mintha mascarponéból készülne :P ), és előző este szépen lecsöpögtetem őket egy tiszta konyharuhába csavarva és felakasztva. Másnap délutánra gyönyörű, sűrű, savó mentes krémet kapok. Nos egy kis matek: 8 kis pohár tejfölt szoktam venni, ez kapható általában, ebből 7-et felrakok csöpögni az 7x150 g , azaz 1050 g tejföl megy csöpögni. Ebből nagyjából 750 g krém marad. Ennyiből lesz ilyen szép magas a torta. Hozzáadoma megmaradt 1 pohár tejfölt, belecsapok még két tojást, ízlés szerint porcukrot, minimum kettő vaníliás cukrot, pár kanál lisztet. Kb. 250g darált kekszet annyi olvasztott vajjal összekeverek, hogy ha marokba szorítok egy adagot, akkor egybe maradjon, de ne legyen olajos! Ezzel szép magasan kibéleljük a tortaformát, és a 200 fokos sütöben 5-10 perc alatt elősütjük. Utána óvatosan beleöntjük a krémet, és most már csak 160 fokos sütöben sütjük kb. 45 percet, ez sütőtől függ, és hagyjuk ott kihűlni. Persze ellenőrizni kell, hogy ne maradjon nagyon folyós a közepe, de ne legyen túl sütve se, mert akkor száraz lesz.
Közben a szamócákat durvára darabolom, kis cukorral, vaníliás cukorral egy edényben öntetet főzök belőle. Ezt sem kell agyon főzni, jobb ha még egy kicsit friss a gyümölcs benne. Én egy kis balzsamecettel is megvadítottam, csak annyira, hogy pikáns legyen.

A kihűlt tortát a hűtőbe teszem minimum 3-4 órára, de jobb, ha egy éjszakára. Így másnap gyönyörűen szeletelhető, öntettel leöntve tálalom.
Ennek a sajttortának ugye az a hátránya, hogy legalább 2 nappal előre be kell tervezni, de megéri, mert isteni! Őszintén szólva nekem jobban ízlik, mint a mascarponés verzió, mert sokkal könnyebb az egész.



Ha ennél gyorsabb sütire vágyunk, és a hőségben nem akarunk sütögetni akkor a következő szamócás pitét javaslom.
Abszolút csalás az egész, előre figyelmeztetek mindenkit!


Bolti gyümölcstorta alap (tapasztalataim szerint egész jók), vettem lemon curd-öt (isteni főzött citromos krém, most már Szegeden is lehet a Tescóban kapni, habár az otthon készített jobb). Az alapot megkenem a krémmel, a felezett szamócákkal szépen kirakom. Megszórtam pirított szeletelt mandulával, és egy gyors kis zselatinnal megkenegettem a gyümölcsöt, hogy szép fényes legyen, Voilá! „Sajnos” gyorsan meg kell enni, mert a krém hajlamos eláztatni a piskótát :).

Jó édesszájúskodást!! :)


2014. május 4., vasárnap

Zöldülünk Round 4

Elérkezett végre, hogy újra jelentkezzem, a Zöldülünk folytatásával. Yeeee!! :)
Ezúttal úgy alakult a helyzet, hogy hamarabb jött az új cikk ötlete, minthogy megvalósult volna az étel. Eddig mindig megcsináltam valamit, aztán úgy találtam, hogy érdemes az írásra. Egy idióta videójátékban voltak támadó zöld pudingok, gondoltam, miért is ne lehetne tényleg zöld pudingot készíteni :)




Az alaphoz a Dr. Oetker új bourbon vaníliás pudingját használtam, a hátoldalán lévő leírás szerint elkészítettem, de tettem még hozzá két kávéskanál matcha port.



Próbáljátok ki, nagyon finom!

Itadakimasu! 

2014. március 18., kedd

Zöldülünk Round 2

Annyira jó időő vaaaan!!! Süt a nap, a szél se fúj, kezdenek virágozni az első fák!! ÉÉLJEEN!! És végre levegőt is kapok úgy néz ki!!! Két hete először YEEEEEEEYYY!!!

Nos igen, beteg voltam kicsit, de ez szerintem a lakosság 60%-át érintette, szóval ne is essék szó róla! Helyette hoztam egy különleges, egyszerű, de nagyszerű csokoládés receptet (Namiko Chen-től), ha még nem lenne amúgy is elég jó kedvetek! :)


Zöld csokoládé

Vegyetek 40 dkg fehér csokoládét (nem kell nagyon jó minőségű), 125 mL tejszínt, és vízfürdőn olvasszuk meg a csokit a tejszínnel, de ne legyen túl magas a hőmérséklete! Az eredeti receptben azt írja, h kis híján forraljuk fel a tejszínt, és abban olvasszuk fel a csokit. Hát nekem ez nem jött be ez a verzió szóval továbbra is vízfürdőn olvasztani tűnik a legbiztosabb módszernek. Persze be kéne szerezni egy konyhai hőmérőt, és valószínűleg jobban mennének az ilyen dolgok…
Ha egynemű a csoki, akkor egy kis kanálnyi vajat még lehet beletenni, hogy még krémesebb legyen az egész, majd keverjünk el benne 2 evőkanál matcha port. Ez a japán teaszertartásnál használatos zöld tea por. Ettől szép intenzív zöld színe lesz a keveréknek, és enyhén zöldes, fanyar ízt ad az amúgy eléggé édes fehér csokinak.
Zsírpapírral kibélelt kisebb méretű tepsibe öntjük az egészet, és hűtőben hagyjuk megszilárdulni!
Hűtő hidegen szeletelhető állapotú csokit kapunk, ami azonnal olvad a szájban, de ha kint hagyjuk szobahőmérsékleten már nehezebb vele bánni. Inkább trüffel jellegű az egész, bonbon tölteléknek ideális!

Több fényképet nem tudtam készíteni, mert elkínálgattam a többi csokit, sikere volt :)



Jó nassolást! :)

2013. február 18., hétfő

Angolos almás pite


Almás pite.. külön fogalom a gasztronómiában. Rengeteg féle létezik, szinte minden nemzetnek van jellegzetes almás pitéje. A miénk is nagyon finom a kevert tészta rétegek között a szálas alma fahéjjal, zsemlemorzsával verzió, ennél jobban csak a meggyes változatát szeretem.

Azonban Angliában egészen másféle almás pite van, semmi zsemlemorzsa, meg szálasra darálás.
Helyette zselés, savanykás krémben vannak a takaros almakockák, amik szinte még harsognak, olyan frissek. Mindezt omlós, vagy leveles-vajas tészta keríti körbe.
No én ilyen receptet kerestem az éterben. Vagy nem voltam elég kitartó, vagy a fantáziámban már fúzionáltam a dolgokat, és nem is létezik a képzeletemben lebegő isteni finom almás kreálmány... Egy a lényeg, nem találtam ilyen receptet, így kénytelen voltam magam alkotni egyet, melyet most megosztok veletek.




Tészta: 0,5 kg liszt, 25 dkg margarin, 15 dkg cukor, 1 vaníliás cukor, 1 tojás, kis só, fél sütőpor, ha nem áll össze egy kis joghurt, vagy tejföl

Töltelék: 0,5 liter almalé, 1 dl citromlé, 4 dl víz, 4-5 fehér húsú, kemény, savanykás alma (pl. idared), 4-5 ek. liszt vagy keményítő, gyömbér, fahéj, vaníliás cukor, citromhéj, 10 dkg cukor

A tésztához összemorzsoljuk a lisztet a margarinnal, vaníliás cukorral, csipet sóval, sütőporral. Beleütünk 1 tojást, ezzel is jól összemorzsoljuk. Ha nem akar gyúrásra összeállni 1-2 kanál joghurtot, vagy tejfölt adunk hozzá, és szép, sima tésztává gyúrjuk. 1-2 órára hűtőben pihentetjük. Ezalatt elkészítjük a tölteléket.



Az almalevet, citromlevet, és vizet egy edénybe összeöntjük, ízesítjük a fűszerekkel (a cukrot még nem tesszük bele!). Kiveszünk a léből egy keveset és simára keverjük a liszttel, vagy keményítővel, és szépen feloldjuk az egész keverékben. Így nem lesz csomós. Feltesszük főni. Amikor kezd sűrűsödni a meghámozott, és kockára vágott almát is beledobjuk, illetve a cukrot, és nem túl sokáig összefőzzük. Az almák lehetőség szerint ne legyenek teljesen átfőve.

A tészta kb. 2/3-ad részét kinyújtjuk és sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, beletesszük a kihűlt tölteléket, majd a tetejét a másik adag tésztával megrácsozzuk. Mehet a sütőbe kb. 45 percre, amíg a tészta széle kicsit megbarnul.



Kihűlve fogyasszuk, mert melegen a töltelék folyós (mint a tányéros képen látható, kicsit siettettem a minőségellenőrzést :) ), de ha szobahőmérsékletre hűlt, akkor szépen szeletelhető. Hűtőben még jobb lenne, de az omlós tészta megszívná magát, és nem lenne finom, ropogós.

Jó étvágyat hozzá!

2013. január 20., vasárnap

Bonbonok

A bonbon megalkotását a 17. századi Németországnak köszönhetjük illetve egy ottani remek szakácsnak, aki az egyik állami tanácskozás alkalmával találta ki az édes apró falatok frissítőként való felszolgálását. Ez általában cukrozott mogyoró és mandula volt, de újításként csokoládéval vonták be őket. Ez az ősbonbon, s mint ilyen külön alfaját képezi a ma ismert bonbonoknak, ezek a bevont bonbonok.

Két másik fajtáját fejlesztették még ki ennek az édességnek.

Az egyik amikor csokoládé hüvelyeket készítenek, majd megszilárdulás után megtöltik krémmel és csokoládé réteggel lezárják az egyes darabokat. A belga pralinék általában ilyenek.

A harmadik fajtája pedig az, amikor különböző krémrétegeket helyeznek egymásra és utólag vágják a tetszés szerinti formára. Sokszor nem is borítják be csokoládéval, hogy a színpompás, gusztusos rétegekben gyönyörködhessen a vevő.

A pralinék, vagy bonbonok minőségét fémjelzi, hogy kézzel állítják elő őket, s megkomponált külső díszítése legalább annyira fontos, mint a benne rejtőző töltelék.

A töltelékeknek kimeríthetetlen tárháza alakult ki az idő folyamán, hihetetlen sok variációval. Azonban az alapvető krémekkel nem árt tisztában lenni, hogy némileg szűkítsük a kínálat adta választási lehetőségeinket.

A legelterjedtebb alapkrém a ganache. Ez, mint a neve is mutatja francia találmány, egy rész tejszínt felforralunk, majd egy vagy másfél rész csokoládét felolvasztunk benne, majd felverjük, mint az üres tejszínt, de vigyázni kell, hogy ne verjük túl, mert csokis vaj lesz az eredmény. Ezt keverhetik gyümölccsel is, híres a málnás ganache.
Ha ugyanehhez a keverékhez felverés előtt vajat, vagy margarint adunk, akkor trüffel krémet kapunk. Ez szintén francia származású krém, nevét a szarvasgomba nevéből kapta (truffle), mert a lágy krémből készült golyókat, ha csokireszelékbe mártották hasonlított a szarvasgomba rücskös gömbjéhez.
 trüffel gömböcskék

Igen elterjedt még a nugát, amely kakaóvaj, cukor és mogyoróliszt tökéletesen egyneműre kevert elegye.

Ennél nálunk kevésbé ismert, de minőségibb krém a gianduja (dzsanduja), ami kakaó, cukor és mogyorópor keveréke.
gusztatlan gianduja tömbök :)

Ha cukrot megpirítunk, és ezzel együtt forraljuk fel a tejszínt, majd fehércsokoládét olvasztunk bele, és felverjük, mint a ganache esetében, akkor finom karamellkrémet kapunk.

És természetesen meg kell említeni a marcipánt, ami általában 1:1 arányú mandula és cukor keveréke, de attól függően, hogy ki a gyártó ez az arány változhat (pl. a Szamos marcipánban több a mandula). Ízét egy kis trükkel kell kidomborítani, 20 szem mandulára 1 szem keserűmandulát kell számolni, de vigyázni kell a keserűmandula ciántartalmára!
Marcipán krumplik

Sok egyéb marcipánféle krém is van , pl. mogyorómarcipán, diómarcipán, kókuszmarcipán, egyes helyeken pisztácia marcipánt is készítenek, és a hamis marcipánként tisztelt percipánt sem hagyhatjuk ki, ami hántolt barackmagból készül.


Nálunk igen elterjedt még a konyakmeggy, amely Gerbeaud Emil zsenijét dicséri. Ennek a bonbonnak nem ecsetelném az összetételét, de itt is fontos kiemelni, hogy a jó bonbon alapja a jó minőségű csokoládéban rejlik.
(valamiért nem tudok képeket feltölteni, de remélem alkalmam lesz majd pótolni...grrr...)