Mi ez a furi cucc? Ez furikake!!

Sokan nem szeretik a rizst, mert unalmas, ízetlen, nem is értik, hogy keleten hogy tudnak szinte állandóan azt enni. A keleti embernek egyrészt ez olyan, mint a kenyér, születésüktől fogva szeretik, nekik az íze sosem unalmas.

Mindennek ellenére azért ők sem eszik mindig minden fűszer nélkül. A rizsre szórható ízesítőket hívják furikake-nak. Igen sokféle változata ismert, lehet vásárolni is, de otthon is egy pár elkészíthető. Erre remek ötleteket lehet kapni a Just Bento oldalon.

A legelterjedtebb és legközkedveltebb a gomashio, vagyis a sózott szezámmag (goma-szezámmag, shio-só), sokszor bentóba az ume gomashiot használják, ahol az ume a sózott ecetes szilva, szintén nagyon kedvelt íz a rizs mellé. Majd egyszer veszek én is ilyet, mert halál aranyosak az ume-s kis rózsaszín virágok benne :)

A másik nagyon alap az a yukari, ez vörös perilla levélből készül. A perilla számomra egy nagyon kacifántos dolog, mert hogy fordították már szezámlevélnek, keleti bazsalikomnak, mindenfélének, de az a legtisztább szerintem, ha a perillánál maradunk. Igen jellegzetes, semmivel össze nem keverhető íze van. Szokták savanyúságként eltenni, leforrázzák és rizsgolyókat csomagolnak bele, nyersen salátákba, vagy megszárítva furikake-nak. Nagyon finom, próbáljátok ki egyszer! A yukari ráadásul kellemes lilás bordóra festi a rizst :)

A furikake lehet egyszerűen nori apróra morzsolva, vagy például apróra vágott bacon ropogósra sütve, vagy szárazra és apró darabokra sütött tojás, szárított halak, katsuobushi, szinte bármi, ami száraz, szórható, és jól megy a rizshez. (természetesen van zöld teás is :) )

Ebbe a bentóba felhasználtam a birtokomban lévő yukarit:

Van benne sajt-sonka tekercs, a jól ismert répás-káposztás fokhagymás összesütött zöldség, mézes-szójás bab, illetve surimi tamagoyakiba csavarva, uborka virágok, yukarival és szezámmaggal szórt rizs. Ugye milyen guszta? :) Meg kell jegyeznem, hogy Taro-kun nem rajongott a yukariért, szerintem nagyon jó, kissé savanykás, enyhén fűszeres íze van.

Éppen úton van a yuzu kosho furikake is, ez citrusos-chilis-noris finomság lesz, majd arról is beszámolok! :)

Szuper nyári bentó

Ez az ebéd is a gyorsaság és tápanyagdússág jegyében készült el.

Teriyakis csirke

Szerezzünk csontozott csirke combot, vagy csontozzunk ki úgy, hogy kb. 75 dkg husi maradjon. Vágjuk falatnyi darabokra, és kis olajon süssük zsírjára. Ekkor adjunk hozzá 2-3 ek. mirint, 2 ek. szakét, vagy fehérbort, 3 ek. szójaszószt, ízlés szerint egy kis cukor még mehet bele. Óvatosan addig sütögetjük még, hogy ne kapjon oda, de szép fényes barna máz legyen a husikon. Apóra vágott metélőhagymával lehet díszíteni. A bentóba egy kis shichimivel is meg lett szórva (chilis fűszerkeverék). 

Zöldség tempura volt mellé. Ez annyiban változott, hogy most már volt rendes tempura lisztem, ami kicsit meg is van fűszerezve, ebben sültek ki, a zsenge tök és padlizsán szeletek, illetve a spárga, póréhagyma és kaliforniai paprika szeletek. A hagyma, a padlizsán, és a spárga volt a legjobb!

A halacskában citromos szójaszósz bújt meg.

Itadakimasu!

Hosszú hétvégi kirándulás

Imádom a májust, több okból is. Egyrészt még ha szerencsénk van nincs túl meleg, virágoznak a fák, madárcsicsergés, évforduló, a hónap végén Hídi Vásár, és a hónap elején pedig kedvező években hosszú hétvége!!

Amióta Taro-kun hazajött nincs olyan hét, hogy ne lenne valamilyen program, aminek nagyon örülünk mindketten, mert elég unalmasan teltek a hetek az elmúlt évben, és ezen amúgy is változtatni akartunk. A hosszú hétvégén is úgy döntöttünk, hogy elmegyünk kirándulni, és Taro-kun most rá van kattanva a fákra. A NAGY fákra, így Szarvasra mentünk az Arborétumba. Mivel egész napra terveztük a dolgot, így muszáj volt bentókat készítenem :).

Szerintem életem eddigi talán leglátványosabb, „legjapánsztenderdesebb” doboza lett.

Vettem piacon friss spenótot, meg zöld spárgát, ezek most a legjobbak.

A spenótot megblansírozzuk, hasonlóan a megpucolt spárgát is. Sokan félnek a spárgától, pedig egyáltalán nem ördöngős dolog vele bánni. Az alsó felét zöldséghámozóval meghámozzuk, megmossuk, majd sós-cukros forró vízben 5 percig főzzük, és kész. Innentől kezdve szinte bármire felhasználható, pitébe, tésztával, vagy esetemben 5-6 centis darabokra vágtam őket, és hármasával baconbe csavarva kisütöttem őket.

A blansírozott spenótot jól kinyomkodtam a víztől, és henger alakúra formáztam. A szokásos tamagoyaki alapot készítettem el, de amikor a tojás feltekerésre kész volt ráhelyeztem a spenőt hengert, és azzal együtt tekertem fel, majd folpackba becsavartam szorosan és pihenni hagytam. Ez fontos lépés, mert különben nem marad később egyben.

Sonka szeleteket és sajt szeleteket egymásra helyeztem, és szorosan felcsavartam, majd szintén folpackba bugyolálva töltötték az éjszakát. Reggel már csak a poliposra vágott virslit kellett megsütni, és felszeletelni a sajtos sonka tekercseket, valamint a spenótos tojástekercset. A rizst is frissen főztem.

Emellett raktam banánt, meg málnaszörpöt, és semmi sem állhatott utunkba. :)

Ezek a tekercselős dolgok egyébként nagyon jól néznek ki, és remekül variálhatók. A Cookpad végre van angol verzióban is, innen rengeteg jó ötletet lehet meríteni!

Bentó doboz debütálás a blogon!!!

Igen végre eljutottam oda, hogy feltegyem az új hagyományos bentó dobozaimról a képeket, és a recepteket! Hurráá!! :) Nagy álmom vált valóra velük, és meg is úsztam elég olcsón a dolgot, hál az ebay-nek. Kb. fele annyiért szereztem meg őket, mintha Magyarországon szerzem be. Ez sok mindent elárul…

Két dolgot azért meg kell jegyeznem. Mivel már nem csak magamnak főzök sajnos nem mindennap vannak használatban a dobozok, mert van amikor nem lehet ebbe beletuszkolni a dolgokat. Másik, hogy ez bizony nem férfiméret, mint kiderült. Szegény Taro-kunt nyúztam vele kb. 1 hétig, de nem lakott annyira jól vele, hamar lemerült az  elem, és ilyenkor Taro-kun teljesen munkaképtelen, így le kellett állnom vele. Öröm az ürömben, hogy így enyém mindkét doboz, hehe.. :D

Lássuk a zöldet!

Ez volt az első próbálkozás, az aljába került egy kis családtól kapott sült oldalas, felülre pedig szójaszószba és mirinbe pácolt keményre főtt tojás, és lencsesaláta került. Eléggé szénhidrát mentes, nekem mondjuk ez ideális.

A lencsesaláta: egy konzerv főtt lencse, a gyorsaság jegyében, valamint apróra kockázott répa és szárzeller. Mindezt meglocsoltam olivaolajjal, citromlével, só, bors is került rá, és kész.

Ha valaki csak úgy önálló fogásként szereti a lencsesalátát meg lehet még dobni sonkakockákkal, vagy vega egytálételként tojással.

Jön a kék! (nekem ez tetszik jobban)

1. kör

Első körben alulra rizs került, felülre pedig a maradék répából és zellerszárból kinpira. Mellé szezámmagos csirke került. Ezt azért szeretem, mert irtó egyszerű s gyors elkészíteni, pusztán az olajfröcsögést nem szívlelem benne, de teljesen lehet reprodukálni a gyorséttermi verziót úgy, hogy tudom is miből van.

Feldaraboljuk kb. 2x2 centi kockákra a csirkemellet. Egy tálban összekeverünk lisztet, 1 tojást fél sütőport és annyi vizet, hogy nokedlinél folyósabb tésztát kapjunk. Mennyiséget azért nem írok, mert ez a hősmennyiségtől függ. Ha mégse találnánk el, akkor simán lehet pótolni. A husi kockákat papírtörlővel leitatjuk (ne lisztezzük!) megforgatjuk a tésztában őket (ez az undi rész, de szerintem vicces),  és szépen egyenként forró olajban aranybarnára sütjük őket.

Közben összekeverünk ízlés szerint ketchupot, mézet, én szoktam hozzá rakni egy kis Édes Annát, de aki csípősen szereti tehet hozzá Erős Pistát is, hogy legyen benne egy kis paprikás íz is, valamint sok-sok pirított fehér szezámmagot. A pirított szezámmagot legkönnyebben egy száraz serpenyőben alacsony lángon kavargatva gyárthatjuk le. A kisült csirke falatokat a szószban alaposan átforgatjuk, hogy teljesen bevonja, és kész is.

2. kör

A husi része a már-már hagyományosnak mondható japános burgerek, a szénhidrát petrezselymes tört krumpli volt, majd mellé került az egyik kedvenc salátánk. Főtt csicseriborsót összekeverünk felszeletelt, majd negyedekbe vágott uborkával, fekete olajbogyóval, kevés kapribogyóval, és citromos, olivaolajos, sós szósszal meglöttyintjük.

Nekem ezek az adagok teljesen megfelelnek, így főleg nőknek ajánlom ezeket a dobozokat (500 mL a belméret).

Ez egy ilyen időszak…

Pffff….. semmire nincs időm, sem energiám azon kívül, ami szinten tart. Legalábbis az orromat a víz felett tartja, hogy ne fulladjak meg. Na de gondolom más is van ezzel így, csak semmi önsajnálat! :)

Pedig annyi minden debütálni valóm lenne, és rá is készültem, de megint egy vegyesfelvágott poszttal kell ide sündörögnöm. Ezekből amúgy is ilyen poszt lett volna, csak gondoltam beszúrok közéjük valami értelmesebbet is, csak nem jött össze.

Rózsaszín doboz!

Aki szemi-vegetáriánus annak még elmegy ez az összeállítás, ugyanis a bizarr rózsaszín puffancsok halas-céklás burgerek. Nem kell hozzá más csak konzerv hal, főtt burgonya, és főtt cékla összedolgozva, belecsapunk 1 tojást, sózzuk-borsozzuk lisztezhetjük állományjavító gyanánt :). Végül szépen megsütjük a burgereket.

Mellé társult még a kedvenc mézes-szójaszószos babom (most is az volt ebédre, megunhatatlan, és őrült egyszerű!), valamint a másik kedvenc: szójaszósszal főzött padlizsán.

Az uborka csak a szín és friss vitaminok miatt került bele (bento filler, yee! :) )

Újabb ramen variáció

Azért érdekes ez a ramen, mert egyrészt cukorborsó van benne ( ez még a német maradék, és mielőtt rémüldöznénk, hogy ennyi ideig kitart ez a borsó, inkább azon rémüldözzünk, hogy milyen régóta lapul ez a ramen a tarsolyomban! :P :D ), valamint feltaláltam az avokádó egy újabb felhasználási módját! Higgyétek el, zseniális a levesben! A többi alkatrész a már szokásosnak minősülő répa, surimi, és a többi ízesítő: szójaszósz, mirin, halszósz, kombu, szárított szardínia. Az az igazság, hogy eljutottam arra a szintre, hogy a vásárolt Smack-ből nem használom fel az ízesítő port, mert jobbnak találom az autentik japán verziót. Kérdés, hogy akkor minek veszem meg a Smack-et? Nosztalgiából?! ( egyébként a tészta röhejesen gyorsan megfő, talán ezért, de ki tudja, még elmélkedem rajta…)

Akarom folytatni a Zöldülünk sorozatot, vannak remek ötleteim, meg készen lévő dolgok, jönnek hamarosan, illetve szeretném, ha végre itt is debütálnának a gyönyörű bentó dobozaim!! YEEEE!!! :) Addig is gambatte minna-san!!! /Kitartást, mindenki!/

Húsos mix

Mivel a drága ember már itthon van, igyekeznem kell olyan ebédeket gyártani, ami az ő étvágyát is kielégíti, mert az én adagjaim vagy elegek neki, vagy nem…Magyarán fogósabb húsos dolgokat is be kell iktatnom.

Ehhez megosztok két bentó ötletet, ami talán a férfiaknak is megfelelőbb tápértékű. Nyilván az adagok mennyisége sem mindegy, amik a képeken láthatók, azok még mindig női adagok :)

Nikujaga-s bentó

Ez egy kifejezetten olyan bentó volt, ahol mindhárom összetevőből ugyanannyi kellett egy kiegyensúlyozott ebédhez, így kis dobozokkal oldottam mg a dolgot. Ebből is látszik, hogy bármilyen dobozzal meg lehet oldani az ebéd szállítást.

A rizst nem kell bemutatni :). A bizarr kinézetű dolog a jobb sarokban a már említett szójaszósszal párolt padlizsán (nyammmm!!!), és a harmadik tálban bújik meg a nikujaga (nikudzsaga).

Vegyünk annyi krumplit, amennyi a hús (kb. 250-250 g). A hús lehet csirkemell (akkor kevesebb idő kell a főzéshez), vagy valamilyen nem túl zsíros sertés hús. Vágjuk őket körülbelül azonos méretűre. Beletesszük őket egy magasabb falú edénybe, és annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Hozzáadunk 3 evőkanál szójaszószt, 1 evőkanál cukrot, és 1 evőkanál szakét, vagy fehérbort. Fedő alatt addig főzzük, amíg megpuhul a hús is és a krumpli is, közben a habot szedjük le! Ekkor hozzáadjuk a cukorborsót, vagy a zöldbabot, és még 5 percig főzzük, amíg a zöld hozzávalók is megpuhulnak, és lehet tálalni, vagy hagyjuk kihűlni és mehet a bentóba.

Ez egy nagyon tipikus japán egytálétel, főleg a hidegebb időszakokban főzik.

Csirkemelles bentó

Ebben a dobozban is csak a husi része az érdekes, a többi az rizs pirított szezámmaggal, a káposztás-répás saját kutyulás, amiről már írtam, és sima blansírozott brokkoli, a színek és a vitaminok kedvéért.

A husi azonban életem első posírozott csirkemelle, és mondhatom nagyon jó technika ez!

Posírozni a csirkemellet, halakat, és tojást szoktak, tehát minden olyasmit, ami viszonylag gyorsan megfő, és jobb ha kiméletesen bánunk vele. A posírozás ugyanis egy egyszerű, de alapanyag kímélő eljárás.

 Felforralunk annyi vizet, amennyi bőven ellepi a főzni kívánt dolgot, fűszerezzük ízlés szerint (én most csak sóztam borsoztam, cukroztam kicsit), beletesszük a húst, főzzük forralva 5 percig, majd letekerjük a gázt, és fedő alatt hagyjuk 20 percig a forró főzőlében ( a tojással más a menetrend). Amikor kivesszük a húsnak pont annyire kell főttnek lennie, hogy ne legyen nyers, de szaftos és puha maradjon.

Az így elkészített csirkemellet felosztottam adagokra, majd szépen felszeleteltem, hogy evőpálca-kompatibilis legyen, majd kevertem hozzá egy fehér miszós szószt. Ez állt 2 ek. fehér miszóból, 1 ek. cukorból, 1 ek. fehér borecetből, 1 ek. szójaszószból. Isteni finom lett! A szósz ízgazdagsága tökéletesen kiegészítette a hús kevésbé jellegzetes ízét!

Jó étvágyat!

U.I.: Tudom, hogy most illene valamilyen cseresznyevirágzással kapcsolatos dolgot készítenem, mert hát egy ilyen jellegű blog megkívánná. A készleteimben azonban nincs raktáron se sózott cseresznyevirág, sem savanyított cseresznyelevél, maximum babkrémes mochit csinálhatnék, de a hétvégén ez kiment a fejemből. Gomennasai!!! Majd jövőre jobban készülök...:) Addig is kellemes virágnézegetést!

Vega bentók

Megint egy „kimaradt jelenetek” jellegű poszt lesz ez, mert van benne új is, meg van amit már megírtam. Mégis szerintem, ha valaki elkötelezi magát a bentó készítés mellett, akkor jó támpontot tud nyújtani az ilyen „ötletelés”.

1. Babcsíra felhasználási alternatíva

Nagyon szeretek csíráztatni, különösen a január-március időszakban, amikor a szervezet áhítozik a friss vitamindús zöldségek iránt, viszont elég drágák még ilyenkor, illetve nem túl nagy a választék. A mungóbabcsíra nagy kedvenc, mert rengeteg féleképpen fel lehet használni, de csak főzve!

Ebben az esetben a rizsbe főztem bele az 5-6 napja nővő csírákat. A babhéjat el kell előtte távolítani, és s a nagyon vékony gyökereket is lecsippentem, mert így gusztusosabb. Ezen kívül külön eljárást nem igényel, feltesszük a rizst szokásos módon főni, majd amikor félig kb. kész, akkor belezuttyantjuk a csírákat is, és készre főzzük.

Mellé került sárgarépa és brokkoli szár kinpira, a kedvenc mézes-borsos babom, illetve wasabi szószos kelbimbó.

2. Zöldülünk round 3

Igen sajnos a round 3 nem érdemelt külön posztot, de szerintem jól esik nagyon a szemnek.

Sima rizs van benne, wasabis párolt brokkoli, a már leírt borsóburger, amit ebben az esetben sikerült jelentős mennyiségű tahinivel készíteni, viszont nem került bele fekete olajbogyó, de így is isteni! A harmadik „side dish” pedig egy káposztából és répából készült ööö.. nemtudommineknevezzelek. Ez egy saját fejlesztés, még kolis koromból, amikor látszatra össze nem illő dolgokból remek ételt rittyentettünk. Ezt a következő posztban fejteném ki.. :)

Ezt a bentót készítettem nem vega formában is, mindenképpen megjárja!

Folyt. köv. 

Jjajangbap, a Fekete Nap sztárja

Ázsiában a Valentin-nap egészen sajátságosan épült be az ünnepkörökbe. Mint minden mást, amit nyugatról meghonosítottak abszolút a saját ízlésükre formáltak, így Valentin-napon a lányok saját készítésű csokoládét ajándékoznak a kiszemelt férfiembernek, fiúnak, aki köteles azt megenni (ilyenkor kapnak csoki mérgezést a középiskola népszerű fiújai).

A fiú azonban kap egy hónapot arra, hogy válaszoljon a feltett csoki formájú kérdésre, vagyis március 14.-én a White Day-en ha tetszik neki a lány, akitől kapta a csokit viszonozhatja. Természetesen, főleg a népszerű fiúk esetében sok lány hoppon marad, nekik találták ki Koreában a Black Day-t, ami április 14.-én tartandó, és állítólag erre az eseményre találták ki a jjajangmyeon-t, vagy jjajangbap-ot, attól függően, hogy tésztával (myeon), vagy rizzsel (bap) eszik.

Én nem április 14.-én készítettem el ezt az ételt (remélem addigra már nem is leszek egyedül), hanem most, mert végre megjött a csomagom, amelyben takarosan meglapult a jjajang totyakos üvege, vagyis a feketebab krém, többek között. Enélkül nincs semmiféle jjajangbap.

Ezzel a csomaggal jött meg az első doboz gochujang-om (fermentált erős pirospaprika krém), egy újabb adag takuan, rendes tempura liszt, szezámlevél savanyúság, illetve VÉÉGRE miszó paszta!! Úgyhogy majd ezekkel is főzök és osztom meg a recepteket :)

Jjajangbap

Először is főzzünk frissen rizst hozzá. Közben pucoljunk meg egy krumplit, 2 közepes fehér retket, vagy mifenét, én ezen nem tudok soha elmenni, kegyetlen zűrzavar van a fejemben ezt illetően. Mert az angolok inkább a petrezselyem gyökérrel hozzák kapcsolatba, nálunk sokszor sörrépa, vagy fehérrépa meg ilyen címen is fut, de az íze akkor is retekhez teszi hasonlóvá. Ha valaki tudja a választ KÉREM segítsen!!

Szóval két közepes ilyen. Egy kis cukkini (nekem fehér káposztám volt helyette), valamilyen sertés husi apró kockákra vágva (csak ne legyen túl zsíros), 1 fej vöröshagyma. Minden zöldséget szépen megpucolunk és kisebb kockákra vágunk.

Elkezdjük kis olajon süni a husit, amikor már fehér mindenütt, rádobjuk a keményebb zöldségeket, majd a puhábbakat, és összesütjük az egészet. A serpenyő közepébe kis helyet csinálunk, adhatunk hozzá még egy kis olajat, és 2 evőkanálnyi feketebab pasztát mérünk bele, és igyekszünk magában csak ezt átsütni egy kicsit, majd összeelegyítjük a többi hozzávalóval. Átforgatjuk sütjük pár percig, majd egy kis szezámolajat löttyintünk az egészre és kész is. Pofon egyszerű igazándiból. A forró rizsen tálaljuk. Vagy mellette ahogyan én ebédre vittem. A rizs tetején egy kis pácolt gyömbér van.

Nagyon-nagyon finom, újabb tanulságként, hogy a koreai konyha is tud jókat produkálni :) A látvány ugyan elriasztotta a munkatársakat, de minket ne tántorítson el megéri! (Szerintem amúgy is vicces fekete cuccot enni.)Mellékesen megjegyzem, hogy már annyira megszoktam ezt az ízvilágot, hogy először elfelejtettem a végén szezámolajat adni hozzá, és ahogy eszegettem finom volt, de valami nagyon hiányzott nekem.. és akkor utánanéztem, hogy bizony a bűvös szezámolaj hiányzott a képletből. Még ilyet...

Itadakimasu!

Lifesaver hétkezdő

Milyen jó, ha az ember lánya jól ismeri magát, és tudja, hogy bizony elkapják a lusta napok, vagy csak a szükség, és jól fog jönni a mélyhűtőbe tett fasírt!

Amikor az ember 12 óra fárasztó utat tudhat maga mögött vasárnap este, akkor semmi kedve a másnapi ebéddel bajlódni, de nem kell vásárolt kész ebéddel sem nyűglődni (amit rühellek, meg a kajáldákat is), mert ott lapul a mélyhűtőben a brokkolis fasírt, ééljen!! :)

Brokkolis fasírt menchi katsu

150 g darált hús, 150 g brokkoli, 50 g hagyma, 50 g apróra vágott sárgarépa, ½ csésze zsemlemorzsa (jobb a rusztikus fajta), só, bors, kis szezámolaj, liszt, felvert tojás, további zsemlemorzsa a bundához

A brokkolit blansírozzuk (lobogó vízbe dobjuk pr percre, majd leszűrjük, és hideg vízzel gyorsan lehűtjük), a répát az apróra vágott hagymával kis szezámolajon megsütjük. A zöldségeket összekeverjük a darált hússal, zsemlemorzsával, sózzuk, borsozzuk. Tetszés szerinti méretű pogácsákat formázunk (nem érdemes nagyot, mert nem sül át). Lisztbe, majd tojásba, végül zsemlemorzsába forgatjuk, és bő forró olajban kisütjük őket.

A dobozban továbbá található még takuan, ecetes retek savanyúság, illetve cukorborsó amit ún. goma-ae-ba forgattam. Ez mozsárban összetört pirított szezámmag, kis szójaszósszal, cukorral összekeverve. Isteni! A cukorborsó még német szuvenír, de zöldbabbal is jó ez az étel. 

Itadakimasu!

UTAZUUUNK!!!

Éljen! Eljött az év első nagy utazása, és az úticél is nagyon kedvemre való, megyek páromhoz Németországba!

Vonattal mentem, mert szerettem volna a tájat is látni, meg érezni, hogy utazom, de így kereken 12 órába telt a dolog Szegedtől Erlangenig. Mondanom sem kell, hogy problémák egyedül Pesten adódtak, a németek percre, és méterre pontosan működtetik a vonatokat.

Tekintve, hogy eszméletlenül korán kellett kelnem (3:55 aucs…) a gyomrom az első pár órában teljesen ki volt készülve, de erre számítottam, így a megfelelő óvintézkedésekkel egészen korrektül megúsztam ezt az utazós napot.

Első számú fontos dolog: legyen nálad meleg tea! Az angolok (és a japánok), nem ostoba népek, tudják, hogy a tea gyógyír minden idegeskedésre. Termoszban lapult nálam a nem túl erős, de meleg fekete tea, és délutánig meleg is maradt, amíg el nem fogyott.

Második számú fontos dolog gyomrunk védelmében: vigyünk valami nem romlékony főtt ételt. Nem tudom ki hogy van vele, ez biztos szokás kérdése is, de nekem muszáj valami főttet ennem egy nap, ha az egy tál sima rizs, az is több, mint a semmi. A bentó utazáshoz is tökéletes, csak ügyelni kell, hogy ne legyenek benne romlékony, vagy folyós dolgok.

Így készült el ez az utazós doboz, tadam!

A rizsgombócok ismerősek lehetnek, de a belsejükbe elrejtettem egy kis szezámlevél savanyúságot (kennib), jól kinyomkodva természetesen, hogy ne potyogjanak szét a gombócok a létől.

Található itt még sült virsli, illetve kelbimbó, zsályás vajban átsütött répa és petrezselyem gyökér szezámmaggal megszórva, valamint zöldséges sonkás fritatta.

A fritattához megfőztem a borsót és az apróra vágott répát, megsütöttem a sonkát. Összekevertem a tojással kis szójaszósszal, mirinnel, és kb. 1-1,5 centi vastagon öntöttem a serpenyőbe, és mint egy lepényt, vagy vastag palacsintát mindkét oldalát aranybarnára sütöttem. Nem állítom, hogy nem volt vele némi gondom a megfordításnál, de végülis sikerült elsőre is, szerintem ez is csak gyakorlás kérdése, szóval hajrá!

Nagyon hálás voltam magamnak az úton, hogy gondoskodtam a főtt ételről, nagyban hozzájárult a komfortérzetemhez. Ráadásul zacskócsörgés nélkül lehetett fogyasztani, a „csendes vagon”-ban is. 

Csendes vagon üveg kijelzőkkel, szőnyegpadlóval, stb... így is lehet

Balra az ICE amivel utaztam, mint egy űrhajó :)

Egyszer fenn egyszer lenn, de a tapasztalat a fontos

Néha úgy érzem, hogy hiába ástam bele magam lassan 9 éve a japán világba, még mindig rengeteg minden tanulnivalóm van. Így van ez a bentó készítéssel is: hiába ismerem az alapokat, vannak dolgok, amiket csak hibákon keresztül lehet megismerni. Magyarán kitartóan csinálni kell, és ha valami nem sikerül, akkor nem kell elcsüggedni, hanem folytatni tovább, és kiküszöbölni a hibákat (Gambatte!! :) )

Én is ezt tettem. Sokat gondolkodtam azon, hogy miért is akadt meg a „publikálásom”, és be kell valljam, hogy életem (eddigi) legrosszabb ebédjét pakoltam össze, és ez valamiért megakasztott. Pedig nem várhatom el magamtól sem, hogy ne legyen néha melléfogás. Ez az ebéd több mint egy hónapja követődött el,  azóta is azért fényképeztem, és alkottam, de most jött el az idő, hogy meg is írjam őket. Izgi, izgi :) !

Nos, arra jöttem rá, hogy a színek összeállítása tényleg nagyon befolyásolja az ízt is, illetve, hogy ha több kevésbé markáns összetevőt pakolunk össze ne várjuk, hogy az ízlelőbimbóink majd örömdalra fakadnak. Szó sincs róla, kell legalább egy erőteljesebb ízű dolog a dobozba.

Így készült el az alábbi ebéd:

A legrosszabb ebéd másnapján készült, az előző dobozból megmaradt gomba tempurával, ami egy megbukott projektnek tűnt eddig. Mert nincs különösebb íze, hiába egyszerű, meg fehérje forrás. DE! Ezzel a kimchis sült rizzsel annyira passzolt, hogy hihetetlen. Lévén, hogy a kimchi nagyon fűszeres a gomba semlegessége felettébb üdítően hatott. Így kell egy failure-t előnnyé kovácsolni :)

Mindazonáltal ez a kimchis rizs a kimchibe vetett bizalmamat is visszahozta, és bebizonyította, hogy annak idején én csesztem el valamit, de alaposan, mert a kimchi isteni a maga valóságában :).

Kimchis sült rizs Kimchi bokumbap (Maangchi és Aeri alapján)

Vegyünk kb. 200 grammnyi főtt rizst, pirítsunk meg egy kis apróra vágott bacont, vagy sonkát kevés olajon, majd kb. 150 grammnyi apróra darabolt kimchit dobunk rá, és pár perc alatt átsütjük. Hozzákeverjük a rizst, majd a kimchi levét, és akinek van gochujanggal (erős paprika krém) bolondíthat rajta. Meglöttyintjük egy kis szezámolajjal és kész is! Érdemes pirított norival és szezámmaggal megszórni!

A gomba tempurához megtisztítjuk, megmossuk a csiperkét, és szárazra töröljük őket. Zöldség mennyiségtől függően összekeverünk liszt-keményítő keveréket hideg vízzel, olyan sűrűségűnek kell lennie, mint a palacsinta tésztának. A gomba fejeket lisztbe megforgatjuk, majd a tésztába, és gyorsan kisütjük forró olajban. Kívül ropogósnak belül pedig lágynak kell lennie! Ezt az ételt egyébként mindenféle fűszeresebb szószba szokás mártani, hogy az állag élvezetén kívül az ízek is harmonizáljanak. Lehet bármilyen zöldséggel készíteni: répával, cukkinivel, spárgával, sütőtökkel, brokkolival, karfiollal, stb, stb.

Folyt. köv. :)

Hó ellen zöldség :)

Ennek a jegyében készült a mai ebéd. Újabb vega doboz, és megint nagyon finomra sikerült. Eddig sem sajnáltam a vegetáriánusokat, de azt gondoltam, hogy azért nehéz változatosan enniük, nagy tévedés.

Lássuk mit rejt a doboz! (igen malackás deszka, kawaii! :) )

Mini borsóburgerek

Nos igen, Makiko-nak teljesen igaza van, a burgereket a bentóba találták ki, na de miért kéne mindig húst használni hozzá?

400 g fagyasztott zöldborsó, 1-2 tk. fekete olajbogyó paszta, 1 ek. mogyoróvaj vagy tahini (szezámpaszta), só, bors, rozmaring, 2-3 ek. liszt, ééés.. bármi amivel szívesen bevonjuk a burgereket

A borsót megfőzzük, majd robotgépben pépesítjük. Az én robotgépem nagyon béna, így darabos maradt kicsit, de ez nem baj. Egy tálban összekeverjük a hozzávalókat, és evőkanálnyi gombócokat formálunk belőle. Igen a kezünk majszos lesz, de megéri! Meg kell jegyeznem, hogy én sem találtam fekete olajbogyó krémet, de rendes magozott fekete olajbogyóból is könnyen varázsolhatunk pasztát, csak apróra fel kell darabolni, és mozsárban pépesíteni (nekem van suribachim, japán mozsár, ez tökéletes erre, de szerintem a hagyományos is megteszi. És aki elkezdene irigykedni, hogy ilyen mozsaram van, ne tegye, meg volt annak az ára…).

A recept eredetileg (Just bento again) mák-fokhagyma pehely keverékét írja borítás céljára, de ez kivitelezhetetlen volt. Fokhagyma pehely nuku, illetve nem bírja a szervezetem a mákot, sajnos. Én lenmaggal vontam be és nagyon jó lett, kicsit diós ízt adott neki. Kis olajon serpenyőben ropogósra sütjük mindkét oldalukat.

Japán krumplisaláta (kis adag)

1 nagy krumpli, fél répa, 1/3 kígyóuborka, 2 ek. kukoricakonzerv, majonéz, só, bors, 1 főtt tojás (elhagyható)

A krumplit felkockázzuk, a répát félholdakra szeleteljük, és feltesszük őket együtt főni sós vízben. Közben az uborkát is félholdakra szeleteljük, és besózva hagyjuk egy tálban állni. Ha a zöldségek megfőttek, leszűrjük, és kissé hűlni hagyjuk, addig megfő a tojás.

Az uborkából kinyomkodjuk a vizet, és a főtt zöldségekhez adjuk, rákanalazzuk a kukoricát, és belekerül a pucolt felkockázott tojás. Majonézzel körbelocsoljuk, sóval, borssal ízesítjük. Jó ha minimum egy órát áll hűtőben felhasználás előtt!

Párolt gomba

Nem is nevezném igazán pároltnak, de nem tudok jobb szót a „stew” készítésre, mert ez nem is pörkölt.

1 adaghoz:

1-2 db szárított shiitake gomba, 1 ek. szójaszósz, 1 ek. mirin, gomba áztató levéből egy kicsi

Ha napközben főzünk, akkor este, ha este főzünk akkor munkába menet reggel a gombákat hideg vízben, egy jól záródó edényben betesszük a hűtőbe ázni. Utána kifacsarjuk őket kézzel, és vastagabb szeletekre vágjuk. A folyékony dolgokkal serpenyőbe dobjuk és átsütjük-pároljuk, amíg az össze folyadékot magába nem szívja a gomba.

Aki nincs annyira oda a gombáért, annak nem ajánlom, mert a shiitakénak nagyon erős gomba íze lesz, de ki lehet próbálni szerintem más fajta gombákkal is. Egyébként a shiitake nagyon vicces gomba, egyszerűen mindent magába szív! ráöntöttem az áztató levet, és mire visszaértem a szójaszósszal, meg a mirinnel, eltűnt a folyadék! :) Ennek köszönhetően fogyasztáskor szaftos lesz nagyon.

Az alma szeletek nyuszi-almák lennének, de kegyetlenül ügyetlen vagyok a fülek kivágásában, gyakorolnom kell, egyszer csak jó lesz :). Bár így a fotón annyira nem is béna.. hmmm... mindenesetre itt egy videó róla, hogy hogyan kell. Ha nem lenne ennek a nőnek ennyire idegesítő csingilingis-elmebajos-kisgyerekes zene a videói alatt többet nézném...(illetve a videó végi kacajt is felejthetné..)

Kimaradt jelenetek

Ebben a posztban csak összefésülnék pár korábbi ebéd összeállítást. Külön bejegyzést egyik sem érdemelne, mert csak részleteiben újak. Sajnos nem tudok teljesen újszerű dobozokat készíteni, mert hol ez, hol az marad meg, vagy mondjuk valamire nagyon rákapok, és akkor viszem 1-2 (esetleg 3) napig is.

1.

Ebben itt megtalálható a baconbe tekert tofu, illetve a cukkini puffancs, és egy kis maradék répa kinpira. Látványra sem utolsó, és ez is pihenőt ad a rizsből :).

2.

Ez egy kicsit trükkösebb darab. Sima rizs van benne, csak nori (algalap) négyzetek vannak rábiggyesztve egyrészt, mert szép, másrészt mert imádom :). Mézes bab bújt meg a jobb sarokban a balban pedig egy újabb adag kinpira, de ebben most nem csak répa van hanem petrezselyem gyökér is.

Középen pedig mini hamburgerek vonulnak. Szép nagy adagot készítettem, a fele ment is a fagyóba, jó lesz az később is, ha mondjuk lusta leszek főzni (mint mondjuk ma).

500 g vegyes marha-sertés darált hús, 2 tojás, 1 lilahagyma, 4 ek. zsemlemorzsa, 3-4 ek. tej, só, bors

A lilahagymát apróra daraboljuk, és kevés olajon megsüjük, karamellizáljuk, majd félretesszük hűlni. A zsemlemorzsát beáztatjuk a tejbe. Amikor a hagyma kissé meghűlt, összekeverjük az összes hozzávalót, és evőkanálnyi gombóckákat formázunk. Egy nagy, fedeles serpenyőben kb. 4 ek. olajat melegítünk, beletesszük a húspogácsákat, mindkét oldalukat megsütjük, majd 1 dl vizet öntve alá, fedő alatt pároljuk még. Ha elfőtt a víz, akkor kész. Nálam ez a recept abszolút bevált. (Cooking with dog-ról szedtem)

3.

Majdnem ugyanaz, mint az előző, csak onigiriket csináltam. Nagyon apróra daraboltam egy kiskanálnyi ecetes gyömbért, meg a rizsben főtt 5x5 centis kombu darabot, és visszaforgattam a főtt rizsbe, háromszögeket formáztam, és 1-1 csík noriba tekertem őket. A folpack kellett, hogy megőrizzem a formájukat, de hasznos is ez a trükk. Mellékesen a többi hozzávaló sem majszolja össze. Jah egy kis fehér retek van még benne, hogy szorosabban álljanak a dolgok. 

4. 

Még mindig mini hamburger (ugye a lusta nap), még mindig kinpira, a rizst egyszerűen pirított szezámmaggal ízesítettem, illetve a jobb sarokba kelbimbó került. Annyira cukik szerintem, teljesen bentóba valók. Fagyasztott, így jól adagolható, variálható. Kapott egy wasabis öntetet is, ettől nem olyan unalmas. (Öntet: 1 ek. szake, 1 ek. szójaszósz, egy kisujjkörömnyi wasabi paszta, kis cukor jól elkeverve by Jus bento) A kelbimbót eredetileg azért találtam ki, mert a japán bentó hagyományokhoz híven brokkolit akartam venni, de hajmeresztően drága, de kellett valami zöld. Nem bántam meg :).

Most megint rám fog férni egy kis rizsmentesség, illetve valami nagyobb csavar :). Plusz arra jöttem rá, hogy tényleg meg kéne mondjuk egy hétre előre terveznem az ebédeimet, és akkor nem lenne abból gond, hogy megmaradnak az alapanyagok, vagy épp ellenkezőleg, csak pár dologért kénytelen vagyok elszaladni a boltba.

A bento kerék forog tovább :)

A most következő dobozka rizs mentes, és vega is, azoknak akik kételkednének benne, hogy jól lehetne lakni hús és masszív szén-hidrátok nélkül. Illetve mivel nem vagyok tősgyökeres keleti, a heti 5 nap rizs sok nekem, kell egy kis szünet.

Található benne mini cukkini lepény, ami pofon egyszerű, de csak akkor éri meg ebben a téli időszakban, ha cukkini leárazás van. Az én dobozomba is csak ezért került, máskülönben nagyon nem lenne spórolós a dolog.

1 közepes cukkini, 1 tojás, 2-3 ek. liszt, apróra vágott metélőhagyma, só, bors, szárított kapor, esetleg menta

A cukkinit nagy lyukú reszelőn lereszelem, megsózom és legalább 10 percig hagyom állni. Ekkor kifacsarom, hogy ne vizesedjenek el a puffancsok, majd hozzákeverem a többi hozzávalót, és kb. evőkanálnyi adagokat sütök ki belőle. Második nap variáltam egy kicsit, mert fokhagyma is került bele, úgy is jó.

Mézes bab

Nah ennél egyszerűbb, laktatóbb dolgot nem lehetne bentóba rakni. A Bonduelle-nek van most egy nagyobb szemű, kevés folyadékos fehér bab konzerve, mintha erre találták volna ki.

Fogjuk a konzervet, szűrőbe borítjuk a tartalmát, és hideg vízben átmossuk a babokat. Kicsit lecsöpögtetjük, majd egy serpenyőbe zuttyintjuk őket, annyi evőkanál szójaszósszal ,amennyi evőkanál mézet szeretnénk bele tenni. Én 2-2 kanállal pakoltam bele, de elbír többet is. Ezt így átsütjük egy picit, alaposan megborsozzuk és kész. Nálam abszolút favorit!3-4 napig hűtőben eláll.

Tamagoyaki került még a dobozba, hogy a fehérje arányokat kicsit megdobjam, és került az egyik sarokba ecetes gyömbér is.

 Nem maradtam éhes :)

Itadakimasu!!

Bento, bento, bento

Nos igen folytatódik a bento ebédek sora. Egyébként elfelejtettem közölni, hogy a legfőbb inspirációmat a Just Bento lapról szerzem.

Íme az újabb ebédke:

Még mindig volt a kínai kel namulból, de most már elfogyott, majd gondolkodhatom újabb zöld színű zöldséges cumóról. A rizs az előbbi ebédekből megmaradt rizsből lett gyúrva, helyes kis onigirik. Szimplán sósak norival bugyolálva. Érdemes ehhez az onigiris ebédhez tényleg valami rendes bento dobozt is szerezni, mert elég magasak a gombóckák, de ha nincs rendesen megpakolva a doboz, akkor össze-vissza csúszkálnak a benne lévők, ami ugye a gusztusos megjelenés rovására megy. Illetve mire a munkahelyemre beértem az egyik onigiri némileg megzilálódott, még jó, hogy otthon fotóztam le ;).

A pláne itt a fehérjén és a másik zöldség hozzávalón van.

A répát gyufaszálnyira feldaraboljuk, majd szezámolajon elkezdjük rázva sütögetni. Amikor kezd puhulni, rálöttyintünk ízlés szerint szójaszószt, chilipelyhet (vagy port), valamint az elmaradhatatlan szezámmagot. Addig sütjük-kevergetjük, amíg a szójaszósz beleivódik rendesen a répába. Úgy kalkuláljunk, hogy nem kell itt sem vajpuhára főzni a répát, legyen még mit rágni rajta. Ahogy mondani szoktam ez magyar szokás, hogy minden ételt „túl csinálunk”. De ezt majd máskor fejtem ki. Ennek az egyszerű bánásmódnak is van neve, ez a kinpira. Szintén alkalmazhatjuk más gyökér zöldségekre is, lehet párosítani is a zöldségeket, de lehet spárgával is készíteni.

A kis kockák pedig baconbe csavart tofu kockák. Ennél egyszerűbbet elképzelni sem tudok, és meghódítja a tofu ellenesek szívét is, mert nagyon finom! Fogjuk a vékonyra szelt bacont, elfelezzük hosszában a szeleteket, a tofu tömböt elfelezzük, és az egyik felét 8 darabra vágjuk, a másik felét eltesszük későbbi felhasználásra (vagy két emberre értelemszerűen felhasználjuk az egészet). Becsavarunk 1-1 kockát 1-1 bacon szeletkébe, és serpenyőben ici-pici olajon minden oldalon aranyosra sütjük őket.

Isteni finom összeállítás volt, de meg kell jegyeznem, hogy ez a mennyiség nekem megint kicsit sok volt. Elég lett volna kettő onigiri bele. 

Magamra főzni?

A kérdés szerintem sok embert érint, és 3 hónapig most sajnos engem is, amíg párom külföldi kiküldetésben van.

Eddig nem volt gond, két emberre főzni öröm, főleg, ha ilyen lelkes közönségünk van, mint Taro-kun. Amikor egyedül vagyok, akkor viszont nincs kedvem edényeket piszkolni pusztán azért, hogy magamat jóllakassam. Ez azért is kardinális kérdés, mert a gyomrom nem nagyon bírja, ha több napig nincs főtt étel benne. Így aztán hasznossá válik a kelet mániám, ott ugyanis nem molyolnak több órás főzéssel, ripsz-ropsz készítenek egy-két zöldséges, vagy húsos fogást a rizs mellé, és máris kész a bento :). A lényeg az, hogy a tápanyagok megfelelő egyensúlyban legyenek, és a szemet is tápláljuk közben.

Az első bentót sajnos elfelejtettem lefotózni, így rögtön a másodikkal kezdem :).

Rizshez: fél csésze kerek szemű rizs, egy 5x5 centis kombu alga darab, kb. 1 csésze víz, só

Elvileg a rizst áztatni kellene fél órát mielőtt főzni kezdenénk, de én ezt kihagytam, mert ezzel a teljesen autentikus módszerrel még nem vagyok tisztában. Így kis olajon megpirítottam a rizst, majd felöntöttem vízzel, hozzáadtam az ízesítőket, majd kb. 20 perc alatt kis lángon, fedő alatt megfőztem, majd fedő alatt hagytam még párolódni felhasználásig.

A tojásos rizshez pofonegyszerű rántotta félét készítettem, egy darab tojást némi szójaszósszal kevergetve megsütöttem. Amikor a dobozt összepakoltam a tojást összekevertem a rizzsel, illetve a rizsben főtt kombut is apróra feldaraboltam és hozzáadtam a keverékhez. Semmit se pocsékoljunk! :)

A fehérjét itt egy pár virsli képezte (nem túl egészséges, de kezdő vagyok még), 3-3 részbe vágva, és polip alakúra sütve.Videó: itt

A kis tálkában kínai kelből készült namul van. A namul az egy koreában szokásos egyszerű elkészítése a leveles zöldségeknek, de japánban is használják egyszerű bento hozzávalóként.

Kell egy kisebb fej kínai kel, a torzsája végét levágjuk, majd bevágjuk a kemény részét pár centi mélyen, majd kézzel szétfeszítjük. Ez azért fontos, mert így nem lesznek cafatok, hanem egészben maradnak a levelek. Forró vízbe tesszük először a szár részét, majd pár perc után az egész zöldséget belemerítjük, és főzzük 1-2 percig (blansírozzuk). Nem kell sokáig, ne legyen főzelékes!

Ha kész gyorsan hideg vízbe merítjük, hogy megőrizzük a színét, és az állagát, majd kifacsarjuk a felesleges vizet, és kedvünk szerint feldaraboljuk. Összekeverjük 2 gerezd összetört fokhagymával, szezámolajjal, kicsit sózhatjuk, majd a végén megszórjuk pirított szezámmaggal és kész. Pár napig eláll hűtőben, de tovább ne tároljuk, inkább készítsünk kevesebbet!

A japán étkezések gyakori szereplője a savanyúság főleg télen. Itt a sárga külön dobozban tárolt takuan, azaz szárított, majd savanyított jégcsapretek képezte a savanyúság részét.

Próbáljátok ki! A bento ebéd nagy előnye, hogy sok féle kis adag étel van benne, így hamarabb jóllakottnak érzi magát az ember, anélkül, hogy túl sokat enne, így ebéd után sem következik be az az ólmos álmosság. (Már akinek olyan lassú az anyagcseréje mint nekem...Taro-kun szerint nagyon jó az atom hasznosításom, szerintem csak szimplán a levegőtől is hízom.)

Nyári ebéd ismét japánosan

Újra fellángolt bennem a bento-imádat! A bento az a japán ebédes dobozt jelenti, amelyben, mint valami kincsesládában, mindenféle hipi-szupi, evőpálca végre való falatka bújik meg. Sajnos nálunk nemigen lehet bento-dobozt kapni, csak rendelni lehet külföldről. Pedig nagy előnye, hogy elválasztott fakkokat tartalmaz, és praktikusan lehet bele pakolni. Na de addig is, amíg ilyennel nem rendelkezem, szimplán ebédre készítek el egy-két dolgot a repertoárból, melynek bővítéséről most épp Ochikeron (Ochi-san J ) gondoskodik.

Veszünk egy csomag nagyobbacska szendvicsparadicsomot (kb. 8-9 db). Főzünk két személyre való rizst, ha lehet kombuval. Összeállítjuk a salátát, amihez összedarabolunk kis kockákra kb. 2-3 közepes savanyú uborkát, összekeverjük 1-2 evőkanál kukorica konzervvel, egy halkonzerv (én citromos szardíniát használtam) felével, 1 evőkanál finomra vágott vöröshagymával és 1-2 evőkanál majonézzel. Sózzuk, borsozzuk, ha kell.

Amikor a rizs lehűlt, akkor levágjuk a paradicsomok kalapját, kivájjuk a belsejüket, és félig töltjük a rizzsel, majd a salátával feltöltjük, és visszatesszük a kalapjukat. Hűtőben pihentetjük minimum 1 órát.

Addig elkészítjük az ebéd többi hozzávalóját. A rizsből marad, amihez kell még némi feltét.

Két tojásból csinálunk tamagoyakit, japán tojás omlettet. Ehhez felverünk két tojást, 3 tk. szójaszósszal, két csipet cukorral ízesítjük, jól elkeverjük. Olajjal kikent serpenyőt felforrósítunk, és a keverék felét beleöntjük. Amikor már nem folyós a teteje, feltekerjük és a tekercset magunk felé húzzuk a serpenyőben. A maradék felületet ismét megolajozzuk, és a második felét is beleöntjük a tojásnak úgy, hogy a tekercs alá is befolyjon. Amikor ennek a rétegnek sem folyós már a teteje, feltekerjük a kis tekercsünkre. Addig sütjük, amíg aranybarna lesz minden oldala, közben formázhatjuk, lapogathatjuk, hogy minél négyszögletesebb legyen. Félretesszük hűlni.

Egy nem nagyon puha avokádót megpucolunk, keresztben felszeleteljük. A szeletekre teszünk egy-egy kis szelet sajtot, betekerjük sonka szeletbe, és lisztes-tojásos-zsemlemorzsás panírban kisütjük forró olajban. Ez kicsit macerás, de megéri, mert nagyon finom.

A rizst tálakba szedjük, ráhelyezünk fél-fél felszeletelt tamagoyakit, fele-fele adag bundázott avokádót, külön tálba rakjuk a paradicsomokat.

Íme a végeredmény:

Nekem maradt még a salátából külön, azt is feltálaltam, almafröccsel öblítettük le J. Kicsinek tűnik az adag, de a sok kis falatka eltelíti az embert.