Ma este kenyér és egyéb hiányosságok miatt előszedtem pár hete őrizgetett Snack-emet. Nos, ha valaki összehasonlítaná a simán főzött snack-et azzal, amit én rittyentettem, nem biztos, hogy nagy hasonlóságot érezne. Ami nem is csoda, mert annyi keleti érzést gyömöszölök ebbe a kis zacskós levesbe, amennyire csak tőlem telik.
Viszont a küzdelem abszolút kifizetődik, egy nagyon finom, tápláló, téli estéken melengető levest kapunk cserébe.
A titok:
Először is valami zöldséget aprítunk a megfelelő mennyiségű vízbe. A számba vehető zöldségek, ami még megőrzi az autentikusságot, mondjuk póréhagyma, sárgarépa apróra darabolva vagy egy kis jégcsapretek (nem kell megijedni, a jó jégcsapreteknek nincs olyan erős retek íze, mint a hazai fajtáknak).
Szép kis csíkokra vágunk némi kombu algát, jó nagy adag katsuobushit (bonito halpehely), szójaszószt, kicsit kevesebb mirint (édeskés főző rizsbor) teszünk a vízbe, és mehet rotyogni, h a zöldség megfőjön kicsit, az ízek összeérjenek. Mehet bele a snack tészta, amit keleten jóféle ramen-nek hívnak, és a snack fűszer (én a csípős csirkét szeretem). Amikor a tészta már puha, mehet bele a felszeletelt surimi (préslet főtt halrudacskák), csak épp összeforraljuk, és kiöntjük vmi szép tálkába. Beleütünk egy tojást, pálcikákkal elkeverjük, hogy a forró lébe pár pillanat alatt megfőjön a tojás, és kellemes szürcsölések közepette elfogyasztjuk. :)
itt uborkával helyettesítettem a sárgarépát
Aki megijedne a hozzávalóktól, a katsuobushin kívül minden beszerezhető itthon(még lehet az is, csak nem járok annyit Pesten), és nem is drága.
A levesünk kétszeresen is hamis, mert egyrészt nem ramenből van, hanem snack-ből, de szerintem a különbség elhanyagolható. Azonkívül a ramen nem japán, hanem eredetileg kínai étel. Ennek ellenére bátran ajánlom mindenkinek. Itadakimasu! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése