2014. január 20., hétfő

Japán est 2.






A jobb alsó sarokban hagyományosan mindig a leves kerül. Általában valami könnyebb, mondjuk miso leves, pár zöldséggel, tofuval, de ebben az esetben gazdag levest szolgáltam fel. Két okból: az egyik, hogy meg tudjam mutatni az udont, ami szerintem a földkerekség legjobb tésztája, valamint izgultam, hogy főleg a férfi részleg nem fog jól lakni (mint később kiderült, erre semmi alapom nem volt).

Elsősorban természetesen dashit kell főzni, minden leves és más egyebek esszenciáját. Felforralunk, majd 10 percig főzünk kombu algát és szárított bébi szardíniát. Leszűrjük a levet, a kombut gyufaszálnyi csíkokra felmetélhetjük, és visszahelyezhetjük az alaplébe, ha szeretnénk azt is megenni. Ízesítjük szójaszósszal, mirinnel, esetleg halszósszal ízlés szerint. Hozzáadunk felkarikázott répát, a két órával előtte beáztatott shiitake gombát, és a póréhagyma fehér részét karikára vágva. Addig főzzük, amíg a répa megpuhult, de nem lett még túl puha! Ekkor beledobjuk a felkockázott tofut, majd a surimit (halvirsli). Kicsit összerottyantjuk. Közben forró vízben megfőzzük a tésztát. Ha a tészta kész kiszedjük adagonként a tálkákba, tforgatjuk szezámolajjal, hogy ne tapadjanak össze. Rámerünk a levesből, a shiitake gombát felszeletelve adjuk hozzá. Előzőleg beáztatott wakame alga is került bele, valamint fél-fél pácolt kemény tojás.



A pácolt tojáshoz keményre főztem 3 tojást, majd megpucolva zárható zacskóba tettem 2 ek. szójaszósszal, 2 ek. mirinnel egy éjszakára a hűtőben.

A vegetáriánus verzióhoz a gomba áztató levével gazdagítottam a kombu főzetet, mivel ki kellett hagyni a halat. Illetve a surimi helyett kicsit több tofut kaptak.

Az udonról azt kell tudni, hogy búzalisztből készült vastag metélt, ami hihetetlenül jó rágós, de puha tészta, nagyon, nagyon finom!! A level 2 az lesz amikor otthon el tudom készíteni, mert egyelőre csak Pesten tudom beszerezni, ha ott járok.

A levesekben a belevalók a lényeg, a levet nem kell meginni.

Jó élmény volt ez az este, még szake is volt, amit még sose kóstoltam, de határozottan előnyben részesíteném a borral szemben, akármennyire eretnekség is ez. Könnyű, lágy, szinte virágos aromája van. Tetszik :).


Az egyetlen problémám az egésszel az volt, hogy 4-5 órába beletelt mire mindent megsütöttem, összekészítettem, megfőztem. Szóval gyakorolni kell! :)

(Fotók by Szasza)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése